Dr. Péntek János április 11-én tartotta akadémiai székfoglalóját Budapesten. A lap közölte Kósa László akadémikus laudációját. Dr. Péntek János professzor tudományos munkásságának eredményeit eddig 14 önállóan vagy társzerzővel készült könyvben, magyaron kívül németül, angolul és románul megjelent több mint száz tudományos közleményben adta közre. A professzor részt vett a nyelvstratégiai és nyelvi tervezési programokban, a nyelvrehabilitációs programban, a tankönyvírásban és egyetemi jegyzetek szaknyelvi gondozásában is. A legutóbbi évekből említhető „A nyelv ritkuló légköre” (Kolozsvár, 2001) című kötete. Értékesek a nyelvjárásokkal, a nyelvjáráskutatás különböző kérdéseivel, a magyar-román nyelvi és kulturális kapcsolatokkal, a kisebbségi nyelvhasználattal, a kétnyelvűséggel, a nyelvi tervezéssel foglalkozó dolgozatai. Két egyetemi kollégájával készítette el a magyar nyelvjárások román kölcsönszavainak gyűjteményét (Bukarest, 1977). Legutóbb „A nyelvi kapcsolatok, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban” (Kolozsvár, 2003) kötet címe tanúskodik róla, hogy a többnyelvű, -kultúrájú és -vallású történelmi nagytáj jellemző kérdéseivel foglalkozik. Három évvel ezelőtt vezetésével kezdte el egy tanszéki munkaközösség a moldvai magyar nyelv szótárának szerkesztését. Szaktudományos érdeklődésében kitüntetett helye van a népnyelv és a népi kultúra viszonyának. Az ő munkája „A kalotaszegi népi hímzés és szókincse” (Bukarest, 1979). Rövidebb terjedelmű írásait legutóbb „Népi nevek, népi hagyományok” (Marosvásárhely, 2003) címmel gyűjtötte össze. Péntek János párban Szabó Attilával írták meg az Ezerjófű című etnobotanikai útmutatót (Bukarest, 1976) és Ember és növényvilág címmel Kalotaszeg növényzetéről és növénynévismeretéről szóló kötetet (Bukarest, 1985). Külön csoportot képeznek a magyar nyelvű oktatással alapfoktól felsőfokig foglalkozó művei, köztük van: „A megmaradás esélyei. Anyanyelvű oktatás, magyarságtudomány, egyetem Erdélyben” (Budapest, 1999), valamint „Anyanyelv és oktatás” (Csíkszereda, 2004). Péntek János professzor alapítója és elnöke az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének, alapítója az Erdélyi Tankönyvtanácsnak és elnöke a Tanács kuratóriumának, alelnöke a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaságnak, erdélyi társelnöke a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának. /Kósa László: Péntek János munkásságától sokat vár a magyar tudományosság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./
2006. augusztus 23.
Kultúra, nemzet, identitás címmel augusztus 22-én kezdődött Debrecenben a VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság és a Debreceni Egyetem rendezte ötnapos találkozóra több mint 400 résztvevő érkezik, az anyaországiakon kívül a legtöbb érkező a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok köréből kerül ki, de sok kutató vesz részt Finnországból, Németországból, Hollandiából, Lengyelországból, Olaszországból, Bulgáriából és a többi jelentős európai hungarológiai műhelyből, s várnak vendégeket Törökországból, Mexikóból, Japánból és Mongóliából is. A magyar vonatkozású bölcsészettudományi kutatások ötévenként megrendezett legnagyobb fóruma ez a kongresszus. A tudósok közel 50 szekcióban a magyar nyelvészet, irodalom, történelem, néprajz, filozófia, képzőművészet, zene és film tárgykörében mutatják be eredményeiket, illetve cserélnek eszmét a magyarságtudomány időszerű kérdéseiről. A kongresszus fővédnöke Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A megnyitón részt vett és beszédet mondott Sólyom László magyar köztársasági elnök. Az államfő a hungarológiáról, a magyarság tudományáról elmondta, hogy az jelentősen hozzájárul a nemzeti identitás megfogalmazásához. Megítélése szerint az alkotmányban is rögzíteni kell a magyarságot, mint kultúrnemzetet, s a külpolitika sem hagyhatja figyelmen kívül a magyar nemzet egységét. A kongresszuson erdélyi magyarságkutatók is részt vesznek. /VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Debrecenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
